eger-fotere

Egri vár

Az Egri várat senkinek sem kell bemutatni, nincs magyar ember aki ne ismerné Dobó István és a magyar várvédők emberfeletti küzelmét, és dicsőségét a törökök ellen. “Hírneve” többek között köszönhető Gárdonyi Géza híres regényének, az Egri csillagoknak is, illetve az abból készült felejthetetlen filmnek.


Nem kérdés, hogy e várunk kis hazánk egyik legszebb és legnagyobb jelentőséggel bíró vára, mely nemcsak történelmi szempontból volt nagy jelentőségű, hanem kulturális szempontból is mind a mai napig egy meghatározó építménynek számít, köszönhető ez annak a rengeteg látnivalónak, ami itt vár ránk.

A látnivalók tárháza szinte kifogyhatatlan. A várban végigsétálva felidézhetjük őseink dicső harcát az oszmán birodalom ellen és átélhetjük, hogy milyen körülmények között védték a végvárat az egri vitézek és bátor egri asszonyok.


Rengeteg történelmi és művészeti kiállítást láthatunk itt, többek a Kazamatát,azt a földalatti titkos alagútrendszert, mely az 1552-es ostrom idején kulcsszerepet játszott a törökök felett aratott magyar győzelemben, vagy a várpalota földszintjén található Hősök termét, ahol megtekinthető Dobó István várkapitány sírja (érdekesség, hogy a sír üres, Dobó Istvánt a mai Szlovákia területén, Dobóruszkán temették el, a család birtokán).

egri-var

Ezeken kívül is rengeteg kiállítás (Fegyvermustra – Interaktív kiállítás a Péterváry-gyűjteményből, börtönkiállítás), tárlat ( Heves megye területéről előkerült régészeti leletekből az őskőkortól a honfoglaláskoráig) várja az odalátogatókat. Tehát élményekben biztosan nem lesz hiány.

A vár történetéről

Eger az akkori 10 püspökség egyikének székhelye volt köszönhető ez Szent István királyunknak. Az első, mára már elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte építették meg a város történelmi magját. A legenda szerint Szent István király a várral szemben lévő ún. király széke nevű dombról személyesen figyelte a székesegyház építésének munkálatait. A székesegyház maradványai mind a mai napig megtekinthetők a vár területén, az úgynevezett “Rotundán”.

A várat feltehetően a 13. század második felében építették a tatár hódításokat követően, amikor még lovag várként funkcionált.

A vártörténeti hírnevét 1552-ben szerezte meg amikor az Ahmed vezér által vezetett – nem kevesebb mint 30 szoros túlerővel bíró – török sereg megostromolta a végvárat: egy hónapon keresztül lőtték a falakat a tüzérek, mígnem szeptember 28-án elfoglalták az egyik bástyát, de Dobó István zsenialitásának, stratégiájának, és a várvédők, valamint az egri nők elszántságának és kitartásának köszönhetően sikerült visszaverni az ellenfelet.

Talán sokan nem tudják, de a törökök úgy gondolták akkoriban, hogy a magyarok bikavért isznak az ostrom alatt és ennek köszönhetik erejüket mely már már szinte emberfeletti. Ez a bikavér azonban valójában vörös bor volt és bizony innen ered Eger és Magyarország egyik leghíresebb borának az elnevezése.

Újabb érdekesség: a legenda szerint 150 000-es fővel indult meg az egri vár és a várvédők ellen a török hadsereg, ilyen létszámról írt Tinódi Lantos Sebestyén az Eger vár viadaljáról való énekben,és Gárdonyi Géza is hasonló létszámot említett az Egri csillagokban. A legújabb kutatások szerint azonban a valóság kicsit eltérhet ettől, hiszen elvileg nem lehetett ekkora a török haderő, ugyanis a szultánnak összesen volt ennyi katonája akkoriban.
Becslések szerint valójában egy körülbelül negyvenezres haderő próbálta meg bevenni a várat.

Akármi is legyen az igazság,a törökök még így is hihetetlen nagy túlerőben voltak, mivel Eger várát körülbelül csupán kétezren védték, akik között ráadásul nagy számban voltak képzetlen, besorozott parasztok is. Nem kérdés tehát, hogy az egri küzdelem méltán legendás.

Sajnos a kitartó ostromot követően a vár falai súlyosan károsodtak, így megkezdődött az Újjáépítés időszaka, megnövelték a katonák létszámát valamint az alapanyag ellátást is. Bár ekkorra a vár sok szempontból már felkészültebb volt, az 1596 ban indított újabb támadás már a vár elestét hozta, ami több mint 90 éven át török kézben maradt.

Ebben az időszakban Eger számos kulturális értékkel gazdagodott, például a 16. században építették meg a Török fürdőt, mely forrás vize ásványi anyagokban gazdag, valamint ennek az időszaknak köszönhető köszönhetően épült meg a mai is egyedi látványosság, az összefutó kis utcák kereszteződésében álló Minaret.

Végül a várat 1687-ben az egyesült osztrák magyar seregeknek sikerült visszahódítaniuk a törököktől.

Az 1552-es hősies várvédelem és az egri vár legendájának tiszteletére a mai napig minden nap 15:52-kor ágyúlövés dördül el a várban és ezt a diadalt ünnepeljük minden év augusztus elején a végvári Vigasságok történelmi fesztiválján.


A vár és a benne helyet foglaló tárlatok, kiállítások megtekintése önmagában egy roppant tartalmas programot nyújtanak az odalátogató számára, azonban ha ez nem lenne elég feltétlen érdemes egy kis sétát tenni Eger városában is, melynek hangulata egyszerre hősies és lenyűgöző, bájos és barátságos, tele csodálatos építészeti csodákkal, nevezetességekkel

Eger látnivalói:

Bazilika: Magyarország második legnagyobb temploma az egri székesegyház Hild József tervei alapján épült, aminek belső tér kialakítása, a benne található oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése csaknem 120 évig tartott.


Szépasszonyvölgy: A közel 200 pincét számláló Szépasszonyvölgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. Ha Egerben vagy környékén jár, semmiképpen se hagyja ki, még akkor sem, ha nem fogyaszt alkoholt, ugyanis az a milliő, mely ott uralkodik semmihez sem fogható, elképesztő látványt nyújtanak a pincék.

Amikor belépünk egybe, akkor egyből egy másik világban érezzük magunkat. Ha ez nem lenne elég a pincék között egy tűzrakókkal és szalonnasütőkkel “felszerelt” hangulatos park is található, mely kellemes időben tökéletes programot nyújthat akár nagyobb társasággal érkeznek ide, akár csak édes kettecskén.

A völgy nevéhez rengeteg legenda fűződik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a “Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. Akármi is legyen az igazság, a völgy csodálatos, a boros pincék roppant hangulatosak, az egri borok pedig méltán világhírűek.

eger-fotere

Város a város alatt: Magyarország 7 építészeti csodájának egyike az a pincerendszer,mely közel 4 km hosszan (a Hatvani kaputól a Rác kapuig) terül el Eger városa alatt.

Miután a törökök 1687-ben elhagyták Eger városát, Fenessy György püspök visszatért a városba, azonban már nem akart a várban lakni. Vásárolt Egerben két építési telket egy palota építéséhez, amihez a szükséges tufa követ az újonnan épülő palota mögötti dombról termelték ki. Így alakult ki ez a hatalmas pincerendszer, ahol a Hatvantól Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét (dézsmát), az egyházi adót tárolták. A pincerendszer bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található.

Ha csak egy napot is eltölt Egerben azonnal rájön miért is számít méltán az ország egyik legkedveltebb turisztikai központjának. Eger lenyűgöző történelmi, iskola- és egyben fürdőváros. Pezsgő kulturális élet jellemzi, minden évben számos fesztivál, zenei- ,sport- és gasztronómiai programok várják az odalátogatókat.

Ha Ön is szereti a testet, lelket és elmét feltöltő kultúrális kikapcsolódást, feltétlenül látogasson el Egerbe. Annyi nevezetesség és látnivaló van itt, hogy egy nap is kevés mind megtekintéséhez.

Erre az esetre ajánljuk hotelünket, mely csupán 15 percnyi autóútra helyezkedik el Egertől. Nálunk kipihenheti az első nap fáradalmait, majd feltöltődve neki vághat az újabb napnak, Eger további felfedezésének.


Sok szeretettel, kellemes környezetben várjunk Önt és szeretteit, barátait hotelünkbe.