cifra-istallo-paradfurdo

Parádfürdő

Parádfürdő gyógyvizeiről és népi kultúrájáról híres, mely a festői szépségű Heves megye legszebb részén, a Mátra északi oldalán, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes csúcsának tövében, a Parádi-Tarna völgyében található, 200-250 méteres tengerszint feletti magasságban.

A táj mely Parádon fogadja az odalátogatót egyszerűen lélegzetelállító: gyönyörű erdők, hegyvonulatok, vízesés, források, nem is beszélve a több mint 100 éves tekintélyes gesztenyefasorokról, melyek egykor a Károlyi birtok úthálózatának jellegzetességei közé tartoztak – nem hiába.

Szokták mondani, hogy a Parádi-medence a hegység ékköve, ugyanis nemcsak természeti szépségekben bővelkedik, hanem történelmi szempontból is említésre méltó múlttal rendelkezik.

paradfurdoi-volgy-barrico-hotel

A Károlyi család fényűző életvitelének köszönhetően pedig még napjainkban is rengeteg olyan épületben gyönyörködhetünk, amelyek többek között Ybl Miklós nevéhez fűződnek, aki többek között a Magyar Állami Operaház tervezője is.

A Parádfürdői völgyet 1730-ban említették először gyógyhelyként. Parád számos gyógyvízkinccsel büszkélkedhet, melyek között a kénes vegyületet tartalmazó „csevice” és a vastimsós fürdővíz a legismertebb. Ezeket már 1813 óta gyógyászati célokra használják, népszerűségük pedig a mai napig töretlen.

Mivel már akkor látható volt micsoda kincse ez a természetnek, 1827-1829 között szállodák építésébe kezdtek a gyógyvíz források környékén, kialakítva ezzel a mai formájában ismert és közkedvelt Parádfürdőt.

Lássuk milyen látnivalókat tartogat Parádfürdő:

Gyógyfürdő, kórház

Az első fürdőházat 1795-ben építették Parádfürdőn. 1854-től újabb folyamatos építkezések kezdődtek: 1854-ben a Zsuzsanna lak, 1865-66-ban a timsós-tó, 1873-ban az Ybl szálloda, 1893-ban az Erzsébet szálló épült meg, mind Ybl Miklós tervei alapján (az egyik szállodát későbbiekben róla nevezték el).

1932-ben folyóvízzel látták el és tovább bővítették a szállodákat, két évre rá pedig egy rendeletben “Parádfürdői Gyógyfürdő” néven az intézetet gyógyfürdővé minősítették. (Innen datálható a Parádfürdői Állami Kórház jogelődjének léte.)

1936-37-ben Parádfürdő szinte egészében elnyerte mai képét. Maga a Parádfürdői Állami Kórház 1952-ben a Nemzeti Közművelődési Alapítvány által fenntartott fürdőtelep megosztásával jött létre.

termalfurdo-parad-barrico

A Parádfürdői gyógyfürdő és állami kórház nem mellesleg ma Magyarország egyik legismertebb mozgásszervi kezelésekre specializálódott rehabilitációs szakkórháza, mely országos felvevőkörrel rendelkezik.

A környék forrásaiból származó ásványvizek gyógyászati értéke felbecsülhetetlen, így még örvendetesebb, hogy a környéken három, különböző típusú, nagyszerű gyógyhatású víz található, és elsősorban ez az, aminek Parád a hírnevét köszönheti.

A Gyógyfürdő már önmagában egy gyönyörű épület, így ha nem is orvosi kezelésre érkezett ide, akkor ezért a látványért és egy kellemes sétáért az erdős, szélcsendes, magas páratartalmú, pormentes parkban, mindenképp érdemes ellátogatni.

Ásványvíz gyűjtemény

Egy nem mindennapi kiállítás is vár Önre: huszonöt ország, több mint 350 palackból álló gyűjteménye, amelyet tárlókba rendezve, már 1987 óta megtekinthetnek a látogatók.

Természetesen a parádsasvári forráshelyű parádi víz külön tárlót kapott. Bár a kiállításon a hangsúly elsősorban az ásványvíz gyűjteményen van, a múzeumban plusz látnivalóként megtekinthetőek a Parádfürdővel kapcsolatos korábbi dokumentumok, képeslapok, újságcikkek is.

Parádfürdői Park

1883 volt az az év, amikor a Károlyi család a híres fürdőtelep teljes területét parkosíttatta (ahol szintén többségében Ybl Miklós által tervezett épületek láthatók). A mintegy 126 holdnyi park részben francia, részben angol stílusban pompázott.

Az 1930-as években alakították közparkká az egykori Károly-kastély 40 hektáros területéből, ahol az akkori kor divatjának megfelelően különböző cserjefajt, fenyőfajokat, platánokat, hársakat, juharokat, vöröstölgyeket, sőt még Japánból származó alma- és szilvafajokat is ültettek.

A kb. 8 hektáros terület 1982 óta védett, és szabadon látogatható. Kétség nem fér hozzá, teljesen hatalmába keríti az embert a látvány, az a béke, amit áraszt magából a park.

Kastély a dombtetőn

Parádfürdő közepét egy hatalmas park foglalja el, mely hajdan a közeli kastély kertje volt. A Tarna-patak jobb partján, egy magas dombhát tetején ma is áll még a Károlyiak egykori kastélya.

Alapjait Grassalkovich I. Antal vetette meg, a kastély korábbi helyén egy urasági nyári lak épült 1770 körül, és 1798-ban házi kápolna is helyet kapott. Átépítésére a kiegyezés után került sor, az építtető gróf Károlyi György Ybl Miklóst, a neves fővárosi építészt bízta meg a munkálatokkal.

paradfurdo-kastely-barrico

1872-re épült meg a klasszicista stílusú vadászlak, melyet később alakítottak át kastéllyá. A klasszicista stílusú épületet 1889-ben Károlyi Gyula toldotta meg egy kétemeletes, romantikus szárnnyal.

A kastély a bővítés során 44 szobássá vált, és vezetékes vízhálózattal látták el.1914-ben itt töltötte mézesheteit Károlyi Mihály és felesége, Andrássy Katinka. Károlyi Mihály emlékét emléktábla őrzi a kastélyban, melyet 1978. október 26-án helyeztek el, s melynek leleplezésén még részt vett felesége is.

A kastély ma méltóságteljesen, de magára hagyottan áll, csak remélni tudjuk, hogy valaha még régi pompájában lesz látható.

Cifra Istálló, Kocsimúzeum

A Károlyi-birtok másik egyedülálló épülete az ún. Cifra Istálló, melyet 1869-1880 között gróf Károlyi György építtetett, szintén Ybl Miklós tervei alapján. A nagyhatalmú, dúsgazdag mágnás egyedülálló, hivalkodóan fényűző istállót akart, olyat, amelyik méltó a fürdőtelepi kastélyhoz.

Az épületben ma Kocsimúzeum működik, melyet 1971-ben hoztak létre a hazánkban rendezett Vadászati Világkiállítás alkalmából. A kocsigyártás történetét bemutató kiállításon öt teremben láthatók a kocsizás fejlődését bemutató különböző kocsifajták, és a magyar kocsizás emlékei, úgymint hintók, lovasszánok, öltözetek, továbbá a bognár-, kovács- és szíjgyártó mesterség szerszámai is.

cifra-istallo-paradfurdo

A Cifra-istálló bal szárnyában pedig, az eklektikus stílusú, fagerendás, vörös téglás épület márvánnyal borított istállóiban ma is nemes lovakat tartanak.

Semmiképpen se hagyja ki a látnivalók közül, hiszen egy még ma is gyönyörű épületről van szó. Olyan mintha egy kis palota lenne.

Freskó étterem és szálloda

A kétszázötven személyes vendéglőt és egyben Magyarország akkoriban legnagyobb teraszát 1937 tavaszán adták át. Nevét onnan kapta, hogy a belső falakat Haranghy Jenő debreceni festő által készített nagyméretű táblaképek (pannók) díszítik.

Az elnevezés bár téves, hiszen Haranghy nem freskókat festett, hanem pannókat, a vendéglő neve mégis ez maradt.

Az étterem főfalán Arany János Buda halála című eposzából látható a mátrai vadászat jelenet, az oldalfalakon pedig Kossuth Lajos 1840-es parádi tartózkodását, illetve a parádi strand 1940-es látképét festette meg a festő.

A teraszra nyíló ajtóközökbe a tizenkét hónap figurális ábrázolásait tervezte, azonban azok nem készültek el, így jelenleg csak három fali kompozíció látható. Sajnos az étterem jelenleg nem üzemel.

"Parád-Recsk" gesztenyefasor

A Károlyi család kimondottan kedvelte a gesztenyefákat, mely meg is mutatkozik, ugyanis számos helyen találkozhatunk velük. Többek között a Recsk és Parádsasvár között elhaladó 24-es főút két oldalát is gyönyörű gesztenyafasor szegélyezi, mely egykoron a Károlyi birtok úthálózatának jellegzetességei közé tartozott.

A család a kor divatjának megfelelően az egyes kastélyokat összekötő utak mellé fasorokat telepíttetett, hogy azok hűs árnyékot adjanak a melegben kikocsizó vendégeknek és házigazdáknak.

Sajnos a mára már több mint 100 éves fasor az útépítés, a betegségek, a száradás és vihar károk következtében egyes helyeken igencsak megritkult, de még így is nagyon szép látvány.

Szintén Gesztenyefasort telepíttettek az Ilona-völgyi több kilométeres útszakasz mindkét oldalára is. A 1,5 km hosszú, főleg vadgesztenyékből álló fasor a csodálatos Ilona-völgyi-vízeséshez vezeti a kirándulókat, mely ugyancsak egy kihagyhatatlan turista célpont.

Érdekesség, hogy a fasort a múlt század fordulóján az a Jámbor Vilmos telepítette, aki Habsburg József főherceg Alcsúti főhercegi kastélypark kertjét is létrehozta.

Mind a két fasort (A Parád-Recsk közötti gesztenyefasort, valamint az Ilona-völgyi fasort) 1975-ben védetté nyilvánították. Mindkettő növénytani, tájképi és helytörténeti értéket képvisel.

Mint látható Parádfürdőn lenni olyan, mintha visszautaztunk volna a 19. századba. Örök élmény! Rengeteg látnivalót tartogat az ember számára, ahol 19. századi épületekben, szobrokban gyönyörködhetünk, nem mindennapi parkokban sétálhatunk, fantasztikus erdei túra útvonalakon is kellemesen le tudjuk fárasztani testünket, friss forrás vízéből ihatunk, vagy épp vehetünk egy szó szerint gyógyító fürdőt! Az biztos, hogy 1-2 óra nem elég Parádfürdő nevezetességeinek megtekintéséhez.

Érdekesnek találtad a cikket? Ne hagyd ki – látogass el Parádfürdőre és pihend ki nálunk a kirándulás fáradalmait!