siroki-var-barrico

Siroki vár

A Siroki vár A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett, a Heves megyei Sirok település központjától 1 km-re északra, a 294 méter magas vár-hegy csúcsán található. Önmagában már a festői környezet megéri az oda látogatást, azonban a fő látnivaló természetesen a néhány éve felújított vár, mely hazánk egyik talán legvadregényesebb várromja.

A vár egyik érdekessége, hogy a 13. századi várépítők felhasználták még a hegy belsejét is, alagútrendszereket és kisebb-nagyobb helyiségeket (magtár, esővízgyűjtő) véstek a hegy gyomrába ( vulkáni tufába), melyek megtekinthetők, sőt akár végig is sétálhat rajtuk. Arról nem is beszélve, hogy a hazai várak közül valószínű, hogy a Siroki vár a legkorábbi a sziklába vágott védelmi rendszerek közül.

siroki-var-barrico

Bár méretei nem vetekednek mondjuk az Egri váréval, mégis erős, bevehetetlen vár hírében állt, annyira, hogy Eger egyik legerősebb előváraként tartották számon. 

A vár története néhány szóban,hogy még jobban áthassa a múlt

A várat a régi feljegyzések először 1267-ben említik. Érdekesség, hogy magát Sirokot csak később, csupán 1302-ben említi oklevél.A középkorba a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, ami kezdetben földesúri magánvár volt. Az idők folyamán azonban számos “gazdája” volt, és nem kevés átalakuláson ment át.

A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, melynek Borh-Bodon ága vette birtokába az ősi pogány várat, akik egy teljesen új várat építettek a tatárjárás után a mai fellegvár helyén.

A várat azonban Károly Róbert parancsára Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták. Károly Róbert király a várat királyi várrá nyilvánítja és az Aba nemzetség másik ágából származó Kompolthy Imrét nevezi ki várnaggyá, azonban igen hamar, 1331-ben vissza is veszi a várat, és egy Chenyk nevű cseh vitéznek adományozza, akinek halálával a Siroki vár ismét királyi birtok lett.

Ezután a vár számos birtokos kezében megfordult, úgy mint Domoszlai Miklós, majd a Tari család illetve Országh Mihály és Kompolti Miklós.

1555-ben érkezett el a vár életében az első jelentős modernizáció, amikor Országh Kristóf kiépítette az alsó várat három ó-olasz típusú bástyával, továbbá az őrséget 100 jól felszerelt lovas katonával egészítette ki.

Így vált a Siroki vár Eger egyik legerősebb elővárává, mely bevehetetlen vár hírében állt. Talán ennek köszönhette, hogy a törökök soha sem próbálkoztak a bevételével. Sajnos azonban Országh Kristóf 1567-ben bekövetkezett halálával a család fiú ága kihal, a vár pedig először Török Ferenc, majd Homonnai István, végül pedig Nyári Pál egri várkapitány tulajdona lett, akik azonban nem fordítottak kellő figyelmet a vár állapotának megőrzésére, így Eger eleste után, 1596 októberében az őrség elmenekült, a vár pedig ostrom nélkül került a törökök kezére, és majd 92 éven át uralták.

Ez idő alatt számos változtatást hajtottak végre a váron, például megerősítették az alsó várat, új bástyákat építettek, a falakat pedig felmagasították.

A vár 1687-ben szabadult fel, amikor is Doria János ostrom alá vette Eger várát, a siroki vár török őrsége pedig az egri védők segítségére sietett. Így történt meg az, hogy a Siroki vár ostrom nélkül került vissza a magyarok kezére, a felszereléssel és élelmük egy részével együtt.Később a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok is birtokolták, utána viszont a császáriak 1717-ben felrobbantották, és azóta áll romokban.

A vár napjainkban

Mivel a vár egy meredek vulkáni csúcson helyezkedik el, így egy kellemes kis séta szükséges a feljutáshoz, de mindenképpen megéri. A csúcson egy a néhány évvel ezelőtt felújított vár kapu várja, ahol megkezdődik az életre szóló élmény.

A kaput átlépve az úgynevezett “alsóvárba” jut, ahol szemügyre veheti azokat a sziklába ásott üregeket, melyek közül kettő magtárként egy pedig esővíz gyűjtőként funkcionált anno, illetve a ma is járható szűk és meredek kazamata rendszert. Az alagút egy ponton három irányba vezet, melyek közül az egyik a felsővárba visz.

Hátrébb található a „Mulató palota”, ahonnan szintén indul lefelé egy alagút, az azonabn nincs feltárva – a legenda szerint ez az a titkos járat ami az Egri várral összekapcsolja Sirok várát.

Az alsóvár udvarában ezeken kívül újabb élmény várja ahol egy kis időutazásban részesül, ez pedig a fából készült kiállítóépület, ahol törökös dallamokra öltözhet be deli török vitéznek, díszes kaftánt ölthet, vagy akár turbánt is felpróbálhat.

A kiállításon főleg török fegyvereket, ágyúkat, használati tárgyakat, rekonstruált jeleneteket láthat, továbbá van ismeretterjesztő filmvetítés, és óriás kirakó is.

A felsővár északi oldalán leereszkedhet egy kazamatába, ahonnan ablakok nyílnak a várhoz vezető út felé. Mindenképpen ajánlott a mobiltelefon használata, nem csak a fotózás miatt, hanem a zseblámpa alkalmazása miatt is, ugyanis a kazamatákban szükség lesz rájuk 🙂

Ha már bejárta a várat feltétlen érdemes azt körül is járni, ugyanis roppant érdekes sziklaalakzatokat, kagylósodásokat fedezhet fel, mely igen szép látványt nyújt, a falura és a környező hegyekre nyíló szép panorámáról nem is beszélve.

A legérdekesebb látvány talán a közeli két legendákkal teli sziklaalakzat, melyet a köznyelv csak Barát és Apáca sziklának hív alakjuk miatt, melyeket az évezredes vulkáni működés és az időjárás okozta erózió alakított ilyenné.

A legenda szerint azonban egy barát és egy apáca egymásba szerettek, de tiltott szerelmük kiderült, ezért a népharag elől a szerelmesek leugrottak a hegytetőről, azonban az ugrás pillanatában sziklává váltak. Amennyiben van még egy kis tartalék energiája feltétlen sétáljon kicsit tovább és nézze meg a Török asztalt is, mely nevét formájáról kaphatta, ugyanis a lapos kő valóban emlékeztet egy asztalra. Természetesen ezzel kapcsolatban is van egy legenda, mely szerint a török uralom alatt a törökök innen ellenőrizték a környéket.

Bárhogy is legyen, egy biztos: páratlan innen a kilátás a Bükk irányába.

siroki-var-barrico

Siroki tájház

A falu központi részén található a műemléki védelem alatt álló tájháznak berendezett egykori lakóépület, melyet szintén érdemes megtekinteni ha már ellátogat Sirokra. Családosoknak mindenképp ajánlott a tájházzal közös belépőt vásárolni, hiszen ott a gyerekeket játszóház is várja.

Amennyiben egy fanasztikus, testet lelket feltöltő, élményekkel teli családi programra vágyik, feltétlen menjen el Sirokra, és a Siroki várhoz, nem fog csalódni.

Mivel teljes napos program és az egri vár illetve további látnivalók szinte pár kilométeres körzetben vannak így érdemes 2 napos programmal tervezni! A túrák és a festői környezet megtekintése után a kényelmes pihenést és lazítást mi biztosítjuk!